A hímzés régi kedves időtöltésem, ahogy már írtam.
Sok hímzett futó, párna, kisterítő, és néhány nagyobb terítő mutatja a hímzés iránti szeretetem.
Kisebb koromban keresztszemes hímzéseket készítettem, olyanokat, amelyek előnyomva kaphatók. Ezek nem voltak nagy hímzések, csak olyan gyereknek valók. akkoriban nem nagyon lehetett kapni olyan keresztszemes hímzést, amihez fonalat is adtak. Ezek a keresztszemes hímzőkészletek csak később lettek divatosak. Később az akkor kongrénak, ma Aida-nak nevezett anyagra készült a keresztszemes hímzés. Nem volt olyan nagy választék régen, mint ma. Ha jól emlékszem, legfeljebb 3 féle sűrűségű keresztszemes kézimunka alapot lehetett vásárolni. Az, amelyik a közepes sűrűségű volt, nagyon szép, finom anyagként él emlékeimben.
A leszámolható keresztszemes hímzés sokkal nagyobb figyelmet igényel, mint az előnyomott.
Figyelni kell a papírt, a színeket, számolni kell az anyag szálait, nehogy elrontsuk keresztszemes kézimunkánkat. Arra is kell figyelni, hogy mindig azonos irányba dőljenek a kis X-ek. Egy kis könyvjelző, terítő, alátét mindig nagy örömet okozott annak, akinek ajándékba adtuk.
Jó pár évvel később megtetszett a gobelin. Szeretem a gyorsan elkészülő munkákat, ezért nem kezdek nagy darabokba, megelégszek a kisebbekkel. Mondjuk olyan A4 méretig. Igyekszem olyan gobelint választani, ami nem túlságosan árnyalt, hiszen ahhoz is rengeteg fonal kell. Gyönyörűek ezek az osztott hímzőfonalak, csak nehéz kiszámolni, mennyire van szükségünk. Legjobban a teljes, 6 szállal hímezhető gobelint kedvelem. Lehet, ez nem annyira szép és finom, de legalább belátható időn belül elkészül, és könnyebben lehet varrni, nem utolsó sorban kisebb szálsűrűsége miatt látom is, mit kell csinálni:-)
Sajnos a Volga hímzőfonalat nem nagyon lehet kapni, illetve a színválasztéka sem olyan, ami árnyalt munkára alkalmassá tenné, de akadnak olyan modern minták, ahol nincs szükség a sok-sok színre. A Volga hímzőfonalnál arra kell vigyázni, hogy ha túl hosszú szállal varrunk, akkor az a munka közben kibolyhosodik. És ugyebár ki szereti a bolyhos gobelint:-)
Gyapjúfonallal is lehet gobelint készíteni, gyönyörű darabok születnek gyapjúszállal hímezve.
Az a "baj", hogy ha az ember megszereti a keresztszemes hímzést, vagy a gobelint, akkor hamar talál rengeteg olyan mintát, amit szeretne elkészíteni. Egy részét el is készíti, és egy napon körülnéz otthon, és meglátja, mennyi keresztszemes hímzés és gobelin lapul a fiókban.
Ha gobelinképet készít az ember, be kell kereteztetni. Üveg alá teszik, hogy sokáig szép és tiszta maradjon. Sajnos a keretezés nagyon drága. Nem szabad kiszámolni, mennyibe is került egy szép gobelinkép. Volt ugye az előnyomott anyag, a legalább 25-30 motring gobelinfonal, (és ez akkor nem lesz nagy kép) a tűt, és ollót úgy tekintem, az van úgyis, és amikor elkészült a mű, az üveges-képkeretező legalább annyit fog mondani a keretezésre, mint amit eddig már ráköltöttünk. És még nem is számoltam azt a rengeteg munkát, ami a gobelin elkészültéig szükséges. Aki sosem készített kézimunkát, el sem tudja képzelni, hány órát kell rááldozni egy-egy szép darabra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése