2009. november 15., vasárnap

Kézműves kiállítás

Voltam a kiállítás és vásáron. Nem tudom, mit vártam, de csalódás volt. Összezsúfolva az a sok kis asztalka, alig lehetett elmenni a sorok között, a helyet még a lelkes kipróbálók is csökkentették.
A belépő 600 Ft volt, ezért járkálhattam a fűtött épületben, és ingyen mehettem WC-re. Ezen kívül semmit sem adtak ingyen. Aki kézműves dolgot akart kipróbálni, előre kellett leperkálnia a pénzt a dologért. Tényleg régen voltam ilyen helyen, mert ahogy elnéztem, ez rajtam kívül mindenkinek természetes volt.
Amúgy sokféle kiállító volt, foltvarrók, fazekasok, bőrösök, ékszerkészítők többféle technikával, lámpaernyőkészítő, mézeskalácsos, játékkészítő, stb. Különböző, most divatos technikákhoz lehetett alapanyagot beszerezni. Pl. szalvétatechnikához dobozt, tálcát, gyöngyözéshez mindenfélét, albumkészítéshez papírt és kis bigyókat, keresztszemes készleteket.
Sétáló ember sok volt, vásárolni kevesebben vásároltak.
Lehetett könyvet is kapni, népies iparművészeti ruházati cikkeket, sokféle gyöngyékszert, még rongyszőnyeget is. Kedvencem az a szőnyeg volt, ami 1000 Ft-ba került, és a nyár végéig lehetett kapni az IKEA-ban 500 Ft körüli áron.:-)
Látszott már, hogy jön a karácsony, mert sok karácsonyi dekorációt is láttam.
Számomra ez a kiállítás ötletszerzésre volt jó. Persze, ha belegondolok, miért is elégedetlenkedek, amikor egy csomó árust, készítőt, kereskedőt, hobbiárust láthattam egy helyen, és valószínűleg az elkövetkező hónapokban ilyen nagy választékot nem fogok látni sehol.

Share/Bookmark

2009. november 14., szombat

Mai program

Ma elcsattogok a Petőfi csarnokba, terepszemlét tartok, milyen is a kézműves vásár. Régesrégen, amikor még nem volt divatos ez a szó, hobbi kiállításon többször is voltam ott.

Ma kézművesnek illik mondani. Ja, és persze kreatívnak azt, aki bármit is csinál. Merthogy ma mindenki kreatívkodik, nem kézimunkázik, mert az olyan gáz kifejezés. Nem gáz az, csak a sok bunkó suttyó, aki még életében nem látott kötőtűvel és fonalgombolyaggal embert, de még csak tűvel cérnával varrogatót se, a kézimunkát még csak értelmezni se tudja.

Szóval kézműves vásár. Remélem, sok érdekeset és szépet látok majd. Még az is lehet, hogy végre megtudom, milyen a törökhorgolás, és talán a gyöngyhurka készítését is el tudom lesni. Jelzem, ez utóbbira van szakirodalmam, csak a gyakorlati kivitelezés valahogy nem igazán sikerül. Persze ott csak a gyöngy és fonal szó szerepel, pedig a milyenben van az eb elhantolva.

Húúúúú, egyre jobban ereszkedik le a köd, pedig reggel 9 óra van. Na, az időjárásjelentésen is túlvagyok:-))

Tehát ezen a hétvégén léleksimogató szépségeket fogok látni a Kézműves Kiállítás és Börzén.

Share/Bookmark

2009. november 11., szerda

Közeleg a karácsony

A napok rohamtempóban követik egymást. Már majdnem november közepe van. Itt az ideje a karácsonyi meglepetéseket elkezdeni. Még van idő kicsit nagyobb darabra is, vagy több kicsire. Később már csak gyorsan, könnyen készíthető tárgyak jöhetnek szóba.

Gondolkodtam, milyen lakásdíszt készítsek. Még nem jutott eszembe semmi.:-(

Share/Bookmark

2009. november 7., szombat

Új ötletem

Borzasztó dolog az, amikor az embernek sorba jönnek az ötletei, mit kellene csinálni, aztán valahogy nem jut rá ideje.
Ma pakoltam a szobában. Megtaláltam - mit megtaláltam, eddig is az orrom előtt volt - néhány kis szőnyeget. Rongyszőnyegek, a kék-sárga áruházból. Még tavasszal szereztem be őket, annyira jól néztek ki, akkor persze más terveim voltak velük...
Tehát megvannak a rongyszőnyegek. Ezek olyan csinos kis tengerész stílusúak. Persze nem rongyból vannak, nagyon szép az anyaguk. Némelyik kicsit puhább finomabb, a többinek jó tartása van. Csíkosak, végükön saját anyagából való rojttal.
Remélem sikerült elképzelni.
Tehát itt vannak a szőnyegek. Nem nagyok, ha jól emlékszem, 60X90 centiméteresek.
Ma úgy érzem, néhány szőnyegnek át kellene alakulnia párnává. Vannak elég nagy kispárnáim, amik díszpárnaként funkcionálnak, ezekre pont jó lenne. Nem csinálok nagy cirkuszt vele, összevarrom a két oldalát, a rojtos részt behajtom, és úgy varrom össze.
Így, ha megunom a párnát, lehet belőle ismét szőnyeg.

Share/Bookmark

2009. november 1., vasárnap

Első ecsetvonások

Ma végre eljutottam a festésig. Az első ecsetvonásnál rájöttem, hogy még mindig nem tudok festeni. Rajzolni se.
Nem könnyű a festés!!!:-)
Szerencsére a festéket le lehet törölni a felületről. Háromszor töröltem le az egyszerű kis vonalamat, mert nem egyszerű kis vonal lett, hanem egy girbe-gurba kövér paca.
Aztán technológiát váltottam. A kontúrfestékkel rajzoltam meg a mintát, és utána nagyon óvatosan kifestettem a minta belsejét. Teljesen kézimunka hatása van:-)
Most szárad. Holnap lehet kiégetni. A klassz az, hogy a kontúrt 120 fokon, a festéket meg 160 fokon. Na, mi legyen?:-)
Égetés előtt, és után is lefényképezem a művet! Az első porcelánfestésemet.
Ne feledkezzek meg arról, hogy egy üveg mécsestartó is áldozatom volt. Csak az egyik oldala lett lepingálva.
Milyen kicsinek is tűnt az a festékesüveg. Most úgy érzem, 3 vödör festékem van, és sosem fog elfogyni. Milyen jó, hogy csak a 3 alapszínt vettem meg. Pirinyó edénykében lehet majd keverni, és akkor valóban egyedi műveim lesznek.
Gondolkozom, hogyan is fogom megvalósítani az egyenes vonalakat, merthogy szabadkézzel nem tudom, az biztos.
Jó móka volt ez a porcelánfestés! Nekem tetszik, amit alkottam.

Share/Bookmark