Amint már látható volt eddig is, szeretek horgolni. Gyermekkoromban tanultam meg, nem tudom, hogyan, és milyen könnyen vagy nehezen. Nekem úgy tűnik, mindig tudtam horgolni.
Szívesen nézegetem a horgolásról szóló oldalakat. Mint már annyiszor, a horgolás esetében is feltűnt, hogy pl. Amerikában nem úgy horgolnak, mint nálunk. Azt vettem észre, a legtöbb dolgot egészen másképp csinálják. Az, hogy a horgolótűk számozása számunkra érthetetlen, csak egy dolog, mert átváltó táblázattal sikerül kitalálni, milyen méretű tűre van szükségünk.
Egyszer írtam egy bejegyzést a tűk számozásáról. Az alábbi linken meg lehet találni.
Horgolótű méretek
Tehát ha már azt sikerül kibogarászni, vajon milyen és mekkora horgolótűt kell előszedni, akkor jók vagyunk.
A horgolótűt sosem fogtam másként, mint ahogy. Szóval úgy, mint ahogy a kést fogjuk. Magyar szokások szerint, tehát kéz felül, markunkban a kés, mutatóujj a késen.
A horgolótűt is így fogom, és jelzem a táblakrétát is.
Szerintem ez a fogás a kényelmesebb. Nem csak szerintem, mert nem egy helyen olvastam, hogy alternatív fogásként ezt ajánlják, ha a másik túl fárasztó lenne, illetve, ha nagyobb erőt kell kifejteni.
A másik fogás az, amikor úgy vesszük kézbe a horgolótűt, mintha toll vagy ceruza lenne. Tehát az ujjaink vannak alul, fent meg a horgolótű. Szerintem ez a fogás sokkal fárasztóbb, de biztos szokás kérdése.
Ettől kezdve az is érthető, hogy a mozdulatok is mások.
Írtam már arról a különbségről is, hogy a horgolás menetének leírása milyen lehet. Számomra a rajzok követése egyszerűbb, ekkor csak a jelmagyarázatnak kell jól láthatónak, és jól érthetőnek lennie. A rajzos leírást legtöbbször azért kiegészíti a szöveges leírás is. A kettő együtt már biztosan értelmezhető.
A csak szöveges leíráshoz el kell tudni képzelni, amit olvasunk. Ha ráadásul nem magyarul olvasom, akkor még meg is kell értenem.
És itt egy újabb probléma. A megnevezések sem azonosak. Jó, persze, hogy nem tükörfordítás, nem is erről van szó.
Mi az egyráhajtásos pálca? Az, amikor a pálca horgolását úgy kezdjük, hogy 1, azaz egy ráhajtást teszünk a tűre. Ezt a pálcát viszont nem mindenütt így értelmezik. Európában igen, Amerikában nem. Ott ez már a dupla szóval van elnevezve. El sem tudtam képzelni, milyen az, amikor csupa 3 ráhajtásos pálcát csinálnak, aztán kibogarásztam a képekből, hogy az bizony egy kétráhajtásos pálca.
Ezért is jó a rajz, meg a leírás együtt. A végén csak rájövünk, mi hogyan készül.
Eme nagyon hosszú bevezető után rá is térek a lényegre.
A horgolással fogok kicsit bővebben foglalkozni, remélem segítve azokat, akik szeretnének megtanulni horgolni. Idén divat a horgolás!
Várom az érdeklődőket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése