Számoljunk!

A próbakötésről már többször beszéltem.
Gondoltam, most kicsit többet írok róla.

Mire jó a próbakötés?

• Az egyik haszna az, hogy tudjuk, az adott fonallal és tűvel, az a bizonyos minta mekkora lesz. Az eredmény alapján pontosan meg tudjuk határozni, hány szemmel kezdjük a munkát. Ez csak az egyik haszon, de nagyon fontos, mert senki se szereti a munkát a felénél lebontani, mert vagy túl kicsi lesz, vagy éppen túl nagy.
• A másik haszna a próbakötésnek az, hogy meg tudjuk határozni, mennyi fonal kell a műhöz. A mennyit most grammokban értem. Gyakran előfordul, hogy egy munkát maradék fonalból készítünk el, vagy olyanból, amit egyszer valamihez megvettünk, aztán ott maradt, és most egy egészen másik projektet tervezünk belőle.

Ahhoz, hogy a szükséges fonalmennyiséget meg tudjuk mondani, egy kis számolás szükséges, de előtte még az, hogy a szabásmintát elővegyük. Ha nincs szabásminta, akkor készítsünk egyet, ha azt is lehetetlennek érezzük, akkor bizony ezzel a módszerrel nem megyünk sokra.

Először készítsük el a 10X10 centiméteres próbadarabot, és levélmérlegen, vagy kis súlyok mérésére is alkalmas konyhai mérlegen mérjük le. Írjuk fel, hogy ez a darab hány gramm.

Elővesszük a szabásmintát, ami normális méretben van, tehát nem egy tenyérnyi kis rajzon, méretek ráírva.
A szabásmintát 10 centiméterenként bevonalazzuk vízszintesen és függőlegesen is.
Amikor készen vagyunk, megszámoljuk ezeket a négyzeteket. Ahol hajlat, fogyasztás vagy szaporítás van, ott megpróbáljuk ezeket a csonka négyzeteket összeszámítani. Az összes kötendő részt számoljuk össze! Tehát ne csak a nagy darabokat, és mondjuk az utólag rákerülő pántot vagy a gallért kifelejtjük!

Amikor összeszámoltuk az összes négyzet területét, akkor jön a matematika.

Felírjuk a papírra, hogy hány négyzetcentiméter a szabásminta területe. Az egyszerűség kedvéért ezt váltsuk át négyzetdeciméterré. Vagyis osszuk el a számot százzal. Ennyi négyzetdeciméter a szabásminta.
Aki most rögtön az aránypárral számol, beírhat magának egy piros pontot.
A többiek folytassák az olvasást.

Példán mutatom be a számítást.
Tegyük fel, hogy a szabásminta területeként 97 négyzetdecimétert kaptunk, és tegyük fel, hogy a lemért 1 négyzetdeciméter nagyságú mintadarabunk 4 gramm.

Tehát elkezdjük írni:
ha 1 négyzetdeciméterhez 4 gramm fonal kell,
akkor 97 négyzetdeciméterhez X gramm fonal kell.

X = 97 * 4 / 1 = 388 gramm.

Kiszámolhattuk volna úgy is, hogy ha egyhez kell 4 gramm, akkor 97-szer annyihoz, 97-szer annyi fonal kell.
Nem bonyolítom tovább!:-)

A lényeg, megkaptuk, hány gramm fonalra van szükségünk.

Most már csak le kell mérni a fonalat, hogy megtudjuk, elég lesz-e a tervezett darabhoz.
Le kell mérni, nem elég a címkét megnézni, mert hátha van eltérés. Persze, ha a példánál maradva, látjuk 388 gramm kell, de nekünk 10 db 50 grammos fonalunk van, akkor nem kell méricskélni, mert ekkora eltérés nem lehet a felirat és a valóság között. Ekkor megnyugodhatunk, elég lesz a fonal.

Ugye nem csak én jártam már úgy, hogy már majdnem kész volt a pulóver, amikor észrevettem, hogy a fonal kevés?